Ecuador elnöke, Rafael Correa is a Menetben

"Ezért az ecuadori emberek és kormányom nevében csatlakozom, teljes meggyőződéssel emberek azon millióinak kiáltásaihoz, származásra, nemzetiségre, nyelvre, hitre, kultúrára, korra, nemre való tekintet nélkül, akik magukénak érzik a világbékére való törekvést, és akik elkezdték felemelni a hangjukat, és megerősítik ezt a törekvést azzal, hogy részt vesznek az első Világ Körüli Menetben a Békéért és az Erőszakmentességért."

A világ polgárai, ecuadoriak!

Alkotmányos felhatalmazásánál fogva Ecuador a béke országa, és földjén nem lehet külföldi katonai bázisokat építeni. Hadserege demokratikus elveken alapszik, hogy megvédje országa polgárainak jogait, szabadságát és hogy biztosítsa és megvédje a köztársaság területi függetlenségét és integritását.

Ezért az ecuadori emberek és kormányom nevében csatlakozom, teljes meggyőződéssel emberek azon millióinak kiáltásaihoz, származásra, nemzetiségre, nyelvre, hitre, kultúrára, korra, nemre való tekintet nélkül, akik magukénak érzik a világbékére való törekvést, és akik elkezdték felemelni a hangjukat, és megerősítik ezt a törekvést azzal, hogy részt vesznek az első Világ Körüli Menetben a Békéért és az Erőszakmentességért.

Ez a példa nélküli esemény, melyet a Humanista Mozgalom kezdeményezett, azt javasolja, hogy járjunk körbe a világ útjain, és kérjük a hatalmasokat, hogy szereljék le a nukleáris fegyvereket, tiltsák be a tömegpusztító fegyverek gyártását és használatát, vonják ki a csapatokat minden olyan idegen területről, ahol az ott élő emberek akarata ellenére állomásoznak, hogy induljon el a hagyományos fegyverek arányos és fokozatos leszerelése, hogy írjanak elő megnemtámadási szerződéseket, hogy a kormányok utasítsák el erő vagy fenyegetés használatát a konfliktusok megoldására, és az ember méltósága, identitása, szabad önkifejezése ellen elkövetett tetteket; utasítsák el az erőszak minden formáját, és egyidejűleg ébredjen egy egyetemes tudatosság a béke érdekében.

Kormányom szolidaritásban Latin-Amerika egybehangzó akaratával támogatja ezt a javaslatot, felidézve az emlékezetes és alapvető jelentőségű Tlatelolco Egyezményt, mely által a mi kontinensünk lett az első atomfegyvermentes földrész a világon, 40 évvel ezelőtt. Sőt pacifista elhivatottságunk és meggyőződésünk a béke abszolút értékéről arra vezetett minket, hogy gyökeres változási folyamatokat indítsunk a béke jegyében.

Ezért polgáraink forradalma a párbeszéd és a részvétel csatornáin keresztül folyik, kizárva minden nem békés megoldást, az emberek örömével, akik félelem nélkül énekelnek a győzelmeikről és reményeikről.

Érdemes megemlékezni arról, hogy az erőszak örvényeiben, amelyektől Latin-Amerika szenvedett, Ecuador a régió legbékésebb országa. Ez egy szuverén és büszke ország, mely soha többé nem fogja megengedni - ahogy a forradalmi kormány bizonyítja - idegen katonai bázisok telepítését, melyek a földrész történelmén át az erőszak, az igazságtalanság és az idegen beavatkozás gerjesztői voltak.

Népem és kormányom törekvése, hogy határozottan felszámoljuk az erőszak minden formáját Ecuador területén, azokat, melyeket az állam kegyetlenül alkalmazott a sötét neoliberális időkben, és azokat, amelyeket néhány polgár alkalmazott másokkal szemben, vérrel borítva a földeket és a városokat.

Meg kell értenünk, hogy a béke nem csupán az erőszak hiánya, hanem inkább alapvetően az igazságosság jelenléte. Ahogy VI. Pál pápa mondta a Populorum Progressio enciklikában, a fejlődés a béke új neve, egy tézis, amely kifejezi az emberek közötti szolidaritás szövetségét, amely meghatározza a források egyetemes sorsát, és a szükséget, amely összekapcsolja a szolidaritást és a gazdasági növekedést, mely kedvez a Föld szegényeinek és jogfosztottjainak.

Tudjuk, hogy az erőszak sok formájának gyökere az a perverz zártkörű rendszer, mely eltiporja az emberiség alapvető jogait és feláldoz minden értéket a Piac kegyetlen oltárán. És azt is tudjuk, hogy a megálmodott cél: a béke, a szabadság és a jog csak az igazságosság és a kölcsönös tisztelet alapján érhető el. Latin-Amerika, mely a legkevésbé méltányolt kontinens a Földön, a golyóknál is rosszabb dolgok áldozata, melyek minden alkalommal megmutatják, hogy a domináns csoportok, melyek erőt és gazdagságot sugároznak, valójában szégyenteljesek az éhező és nyomorgó többség előtt. Ennek meg kell változnia, mert ma a történelemnek számítania kell az amerikai kontinens szegényeire.

Ezzel a bizonyossággal és megtörhetetlen akarattal fogunk fáradhatatlanul küzdeni ezért a célért, és december 18-án az ecuadori nép és kormányom kitárja karjait, hogy fogadja a Békemenetet Quito szívében, a Plaza Grande-n, mely helyszínéül szolgált történelmünk legfontosabb eseményeinek, hogy elmondjuk az egész világnak, hogy mi is menetelünk, és folytatjuk a menetet 2010 januárjáig, mikor ez az egyedülálló zarándoklat eléri végállomását Punta de Vacas-ban, testvéreinknél, az Argentin Köztársaságban.

Végül arra hívok minden politikust, társadalmi, kulturális, vallási vezetőt Ecuadorban, az Andok térségében, az egész kontinensen és a világ minden szélességi fokán, hogy csatlakozzon és támogassa ezt a példaértékű kezdeményezést, mely létrehozta az emberiség első egybehangzó mozgósítását, hogy a szolidaritásnak ez a kórusa visszhangozza Rafael Alberti régi, de még mindig fontos versét:

"Kikiáltom itt: Béke! Kiáltom
Kitölti az arcodat a kiáltás
Béke talpon! Béke térden!
Béke a végtelen végéig
Nincs más szó, nincs más kiejtés
Nincs más remegő kezek között
Csak Béke! Béke, Testvér!
Szeretet és Béke a létfenntartás
A győzelemig, mindig, elvtársak!"
 

Akik már csatlakoztak

Csatlakozó szervezetek

A Menet médiatámogatói